1/A Az utazási iroda utazásszervezéssel is foglalkozik. E tevékenység meghatározó tényezője a referens munkája. A referens munkájának eredménye azonban csak úgy lehet kínálati tényező, ha az utazásszervező eleget tesz jogszabályi kötelezettségeinek. Mely jogszabály és milyen feltételekkel teszi lehetővé az utazási irodában saját árualap létrehozását, ez által a referens érdemi munkavégzését? Milyen feladatkörei lehetnek a referensnek az utazási iroda főtevékenységű üzletágaiban? Milyen szerződések megléte kötelező, és milyeneké ajánlott a referensi munkavégzéshez? Mikor válik érvényessé, mi célt szolgál az utazási szerződés? Melyek az utazási szerződés kötelező elemei?
Információtartalom vázlata
– 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet utazásszervezői tevékenység végzésére vonatkozó előírásai
– A referens lehetséges feladatkörei az utazási iroda főtevékenységű üzletágaiban
– 214/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet ’Utazási szerződés’-re vonatkozó előírásai, az utazási szerződés kötelező elemei
– Kötelező és ajánlott szerződések referensi munkavégzéshez
1/B Győzze meg kétkedő értékesítő kollégáit az Ön előtt levő utazási katalógus egyik külföldre irányuló autóbuszos kulturális körútjának értékesíthetőségéről!
– 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet utazásszervezői tevékenység végzésére vonatkozó előírásai :
Utazásszervező : az,aki saját szervezésű vagy egyedi megrendelés szerint összeállított utazást belföldről belföldre közvetlenül vagy közvetítő útján értékesít, saját szervezésű vagy egyedi megrendelés szerint összeállított utazást belföldről külföldre közvetlenül vagy közvetítő útján értékesít, saját szervezésű vagy egyedi megrendelés szerint összeállított utazást külföldről belföldre közvetlenül vagy közvetítő útján értékesít, külföldi utazásszervező Magyarországra történő utazásait belföldön szervezi, külföldi utazásszervező vagy egyéni utas részére Magyarországra történő utazásokat értékesít, külföldi utazásszervező által szervezett utazást Magyarországon értékesít, vagy abban közreműködik, külföldről külföldre történő utazásokat szervez, továbbá külföldi szálláshelyet belföldön értékesít, ideértve a külföldre szervezett tanfolyamokat is . Ezzel szemben az utazásközvetítő az utazási szerződést a belföldi utazásszervező megbízottjaként az utazásszervező nevében köti meg .
Utazásszervezési, utazásközvetítői tevékenység végzésére való jogosultság:
Utazásszervező, illetőleg utazásközvetítői tevékenységet Magyarországon csak az az utazási vállalkozó folytathat, aki a 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendeletben előírt feltételeknek megfelel, és kérelme alapján a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal az általa vezetett közhiteles hatósági nyilvántartásba bejegyezte . Aki utazásszervező, illetőleg utazásközvetítő tevékenységet jogosulatlanul végez szabálysértést követ el, és 100 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható .
Az oktatási intézmények által kizárólag a tanulói, hallgatói jogviszonyban állók számára (ideértve a tanulói, hallgatói csoport létszámához szükséges kísérőket is), továbbá az egyesületek és közhasznú, illetőleg nonprofit szervezetek által kizárólag tagjaik részére nem üzletszerűen, kizárólag önköltséges alapon szervezett utaztatásra nem kell a 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásait alkalmazni. Ezekben az esetekben is be kell tartani azonban a jogszabályi előírásokat, ha az utaztatás a szervező részére nyereséget eredményez .
A nyilvántartásba vétel feltételei
A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal akkor veszi nyilvántartásba a kérelmezőt, ha az alábbi kritériumoknak eleget tesz:
a cégjegyzékbe, illetve - ha a működés feltétele más bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel - az előírt bírósági vagy hatósági nyilvántartásba bejegyezték,
vezető állású munkavállalói, illetve vezető tisztségviselői, továbbá az egyéni vállalkozó büntetlen előéletű,
az utazási vállalkozásban legalább egy - utazásszervezői minősítő vizsgával vagy a külön jogszabályban előírt szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező (lásd az egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 5/1997. (III. 5.) IKIM rendeletet, valamint az utazásszervezői szakmai minősítő vizsgáról szóló 3/1992. (I. 13.) IKM rendeletet), a szakmai tevékenységért felelős személy működik (a szakmai tevékenységért felelős személy feladatait - az egyéni vállalkozó saját vállalkozásának kivételével - gazdálkodó szervezet nem láthatja el) ,
megfelelő vagyoni biztosítékkal és irodahelyiséggel rendelkezik ,
a kérelmező utazási vállalkozó vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, illetve az utazási vállalkozást fenntartó egyéni vállalkozó nem szerepeltek a felsorolt minőségekben hatósági engedély nélkül működő, utazásszervező tevékenységet folytató, vagy olyan utazási vállalkozásban, amelyet a hatóság - a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül - hivatalból törölt a nyilvántartásból,
nyilatkozik arról, hogy az utazásszervező tevékenységből az indulás évében milyen összegű árbevételt tervez,
nyilatkozik arról, hogy milyen jellegű utazásszervezői, illetve utazásközvetítői tevékenységet végez .
A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal hatósági eljárásában első fokú hatóságként a Hivatal illetékes szervezeti egysége jár el. A Hivatal szervezeti egységei által hozott első fokú közigazgatási határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket másodfokon a Hivatal főigazgatója bírálja el .
Az egyéni vállalkozókkal szemben megkívánt további követelmény, hogy kérniük kell a cégbírósági nyilvántartásba vételüket, azaz egyéni vállalkozó csak egyéni cégként folytathat ilyen tevékenységet . Az utazási vállalkozó köteles a nyilvántartásba vételi számát valamennyi üzleti kapcsolatában (levelezésében) folyamatosan használni, arról az ügyfeleit tájékoztatni, az utazással kapcsolatban közreadott valamennyi írott tájékoztatójában (programfüzetében) szerepeltetni és az irodahelyiségében jól láthatóan kifüggeszteni. A tevékenység kizárólag a nyilvántartásban szereplő megnevezéssel és címen folytatható.
A nyilvántartásba vétel joghatásai
Az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéért, adatváltozás bejegyzéséért, nyilvántartásból történő törlés kérelméért az eljárás kezdeményezője köteles a kérelem előterjesztése előtt 2000 forint+áfa igazgatási szolgáltatási díjat fizetni .
Az utazási vállalkozó a nyilvántartásba történő bejegyzésről szóló értesítés után kezdheti meg a működését . A vállalkozó köteles a működése során bekövetkezett, a hatósági nyilvántartásban szereplő adatok változását, és a tevékenység megszüntetését 15 napon belül írásban bejelenteni.
A nyilvántartásban szereplő vállalkozók adatainak nyilvánosságra hozatala
2005. májusától Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal a honlapján - havonkénti frissítéssel - folyamatosan közzéteszi a nyilvántartásban szereplő utazási irodák (vállalkozók) fontosabb adatait, így például
az utazási vállakozó nyilvántartásba vételi számát,
az utazási vállalkozó nevét, székhelyét, telefon- és faxszámát, e-mail címét,
az üzlethelyiségei (utazási iroda, utazási ügynökség) címét, telefon- és faxszámát, e-mail címét,
az utazási vállalkozó vagyoni biztosítékának mértékét százalék(ok) ban, valamint forintban,
annak a hitelintézetnek, illetve biztosítónak a nevét és a címét, amellyel az utazási vállalkozó a vagyoni biztosíték szolgáltatására szerződött,
az utazási vállalkozó által végzett tevékenységeket,
az utazási vállalkozás tevékenysége felfüggesztésének és a hatósági nyilvántartásból való törlésének tényét.
Ezen felül a Magyar Turisztikai Hivatal a Turisztikai Értesítőben rendszeresen közzéteszi a nyilvántartásba vett, a nyilvántartásból törölt, illetve azoknak az utazási vállalkozóknak a jegyzékét, amelyeknek a tevékenységét a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal felfüggesztette, valamint akik az utazásszervező tevékenységet utazásközvetítésre vagy az utazásközvetítő tevékenységet utazásszervezésre módosították .
Vagyoni biztosíték
A bejegyzés feltételei közül a legtöbb magyarázatot a vagyoni biztosíték igényel. A 213/1996. (XII: 23.) Korm. rendeletet módosító 78/2005. (IV. 28.) Korm. rendelet főként a vagyoni biztosítékra vonatkozó rendelkezéseket szigorította, az alábbiakban már az ennek megfelelő előírásokat ismertetjük (a 2005. május 13-án már működő, belföldről belföldre történő utazást szervező vállalkozóknak 2005. május 31-ig kell igazolniuk a Hivatal részére, hogy rendelkeznek az e rendeletben meghatározott feltételekkel) .
A módosított 213/0996. (XII. 23.) Korm rendelet 8. § (1) bekezdése értelmében vagyoni biztosíték lehet:
bankgarancia,
biztosítóval (biztosítókkal) kötött biztosítási szerződés, amely utaslétszámra (közvetlenül az utas javára) is megköthető,
az utazási vállalkozó által hitelintézetnél lekötött, meghatározott célokra elkülönített és zárolt pénzösszeg (a továbbiakban: pénzbeli letét) .
A vagyoni biztosíték:
az utazáskor szükséghelyzetbe került utasok érdekében teendő intézkedések (pl. hazaszállítás) és a kényszerű tartózkodás költségeinek fedezésére, valamint
az előleg, illetve részvételi díj visszafizetésére szolgál .
Ha az utazási vállalkozó nem tesz eleget az utasok hazautaztatására vagy az előleg, illetve részvételi díj visszafizetésére vonatkozó kötelezettségének, az említettek teljesítése érdekében szükséges intézkedések megtétele iránt - az utazási vállalkozó vagyoni biztosítékának terhére - a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal intézkedik a hitelintézettel, illetve a biztosítóval együttműködve. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal az intézkedéseiről a Külügyminisztériumot tájékoztatja .
A vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződés
A vagyoni biztosítékra kötött szerződésnek meg kell felelni a 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásainak, és legalább egyévi időtartamra kell megkötni. A szerződés hatályát az utazási vállalkozó köteles minden év október 31-éig (függetlenül a lejárat időpontjától) meghosszabbítani, és ennek megtörténtét a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnak igazolni. Ha a felek a szerződést nem hosszabbítják meg, az utazási vállalkozónak október 31-éig azt kell igazolnia a Hivatal felé, hogy más hitelintézettel vagy biztosítóval kötött szerződést. A vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződés megkötését, valamint annak folyamatos hatályban tartását a biztosítási kötvény, illetőleg a hitelintézettel kötött szerződés tanúsítja .
A charter járat igénybevételére vonatkozó szerződésben az utazási vállalkozónak vállalnia kell, hogy az utasok oda- és hazautaztatására vonatkozó költségeket a légitársaságnak az elutazást megelőzően befizeti .
A vagyoni biztosíték felhasználásra kényszerült utazási vállalkozó tevékenységét csak akkor folytathatja, ha a felhasznált vagyoni biztosítékot haladéktalanul, de legkésőbb harminc napon belül pótolja .
A vagyoni biztosíték összege
A vagyoni biztosíték mértéke a bankgarancia, a biztosítási szerződés megkötésének, illetőleg a pénzbeli letét elhelyezésének évében december 31-éig
a belföldről külföldre történő kiutaztatásból, a külföldi szálláshely belföldi értékesítéséből, valamint a külföldi utazásszervező által szervezett utazás Magyarországon történt értékesítéséből származó tervezett értékesítési nettó árbevétel 12%-a, de legalább négymillió forint,
az előző ponttal összhangban a tervezett értékesítési nettó árbevétel 20%-a, de legalább húszmillió forint, ha az utazási vállalkozó a belföldről külföldre történő kiutaztatás szervezése során nem menetrend szerinti járatú repülőgépet (charter járat) vesz igénybe, illetőleg a garantált szerződésből származó kötelezettségei az árbevétel 25%-át meghaladják,
a belföldről belföldre történő utazás szervezéséből származó tervezett értékesítési nettó árbevétel 3%-a, de legalább ötszázezer forint .
Ha a bankgarancia, a biztosítási szerződés megkötésének, illetőleg a pénzbeli letét elhelyezésének évében december 31-éig elszámolt értékesítési nettó árbevétel kevesebb, mint a megelőző évben, akkor a vagyoni biztosíték megállapításánál a megelőző évi árbevételt kell alapul venni .
Határidők vagyoni biztosítéknál
Az utazási vállalkozó köteles minden év május 31-éig a vagyoni biztosítékot hozzáigazítani a bankgarancia, illetve a biztosítási szerződés megkötésének, illetőleg a pénzbeli letét elhelyezésének évében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint elszámolt értékesítési nettó árbevétel alapján irányadó értékhez. Ennek megtörténtét és az árbevételt az utazási vállalkozó köteles a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnak megfelelően igazolni .
Az utazási vállalkozó köteles minden év október 31-éig a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnak igazolni, hogy rendelkezik az előírt mértékű - a bankgarancia, illetve a biztosítási szerződés megkötése, illetőleg a pénzbeli letét elhelyezése évét követő év december 31-éig terjedő időszakára szóló - vagyoni biztosítékkal. Ha az utazási vállalkozó a tevékenységét év közben kezdi, akkor azt kell igazolnia, hogy az indulás évére tervezett árbevételének megfelelő mértékű vagyoni biztosítékkal rendelkezik, ez azonban nem lehet kevesebb a meghatározott minimum összegeknél .
Az utazásszervező vagyoni biztosítékának megszüntetése
Az utazási vállalkozó a vagyoni biztosítékot csak az utazásszervező tevékenység megszűnését követően, az utazási szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítése után, legkorábban azonban a tevékenység megszűnésétől számított hat hónap elteltével szüntetheti meg .
Felfüggesztés
A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal határozatával legfeljebb három hónapi időtartamra felfüggesztheti annak az utazási vállalkozónak a működését, aki
a közhitelű nyilvántartás számára történő bejelentési kötelezettségét elmulasztotta,
nem a Hivatal nyilvántartásában feltüntetett megnevezéssel és címen folytatja tevékenységét,
a nyilvántartásba vételi számát nem használja az üzleti kapcsolatában,
nem tesz eleget az utasok tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének,
az utasokat megtéveszti,
veszélyezteti az utasok el-, illetve hazautaztatását,
nem gondoskodik arról, hogy a társasutazáson résztvevő csoportját külföldön - a külön jogszabályban foglaltak szerint - a célország nyelvét vagy a célországban általánosan használt világnyelvet beszélő, idegenvezetésre jogosult személy kísérje, vagy
nem gondoskodik arról, hogy az utazáshoz igénybe vett különjárati autóbusz vezetőjének rendelkezésre álljanak a külön jogszabályban előírt iratok (pl. utasjegyzék).
Ha a Hivatal az utazásszervező, illetőleg -közvetítő tevékenységét felfüggesztette, az utazási vállalkozó újabb utat nem szervezhet, a meghirdetett utakra előleget, illetve részvételi díjat nem vehet át, köteles azonban az úton lévő utasok hazautazása érdekében szükséges intézkedéseket megtenni, az elmaradó utakra befizetett előlegeket teljes összegben visszafizetni, és a továbbiakban csak olyan utazásokat bonyolíthat le, amelyekkel kapcsolatos fizetési kötelezettségeit a felfüggesztést megelőzően már teljesítette, és erről a Hivatalnak írásban nyilatkozott.
Az utazási vállalkozó törlése
A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal hivatalból, illetve az ellenőrzésre feljogosított szervezet kezdeményezésére határozatával törli a nyilvántartásból az utazási vállalkozót. Ehhez annak megállapítása szükséges, hogy :
a nyilvántartásba vétel valamely feltételével nem rendelkezik,
a tevékenységre vonatkozó jogszabályokat megsérti (213/1996. (XII. 23.) Korm. rend.; 41/1995. (VIII. 31.) IKM rend.; 4/1997. (I. 22.) Korm. rend.; 5/1997. (III. 5.) IKIM rend.; 3/1992. (I. 13.) IKM rend.),
a vagyoni biztosítékkal kapcsolatos kötelezettségét megszegi, vagy a vagyoni biztosíték összegét nem a megfelelő mértékben szolgáltatja,
az utast az utazási szerződésben meghatározott esedékességekor - a vis maior esetét kivéve - nem utaztatta el és a befizetett előleget, illetve részvételi díjat a külön jogszabályban foglaltak szerint nem fizette vissza,
nem gondoskodik az utas hazautaztatásáról,
a hatóság ellenőrzésekor azt nyilatkozza, hogy az utasok el-, illetve hazautaztatását nem tudja biztosítani, vagy nem tudja hitelt érdemlően igazolni, hogy képes az utasok el-, illetve hazautaztatására,
ellen a bíróság felszámolási eljárást rendelt el,
a közhitelű hatósági nyilvántartás számára valótlan tartalmú bejelentést tett,
a hatósági ellenőrzést akadályozza,
a tevékenységének felfüggesztésére okot adó körülményt a felfüggesztés ideje alatt nem szüntette meg, vagy vele szemben ismételten felmerült valamely felfüggesztésre okot adó körülmény,
bejelenti a tevékenysége megszüntetését, és nem állnak fenn a saját kérelemre történő törlés feltételei.
A Hivatal az utazási vállalkozót a saját kérésére csak akkor törölheti a hatósági nyilvántartásból, ha az utazási vállalkozó nyilatkozik arról, hogy az utazásszervező, illetve -közvetítő tevékenységével összefüggésben kötött valamennyi szerződésben vállalt kötelezettségét teljesítette és e szerződések nem, vagy nem megfelelő teljesítése miatt jogerős határozattal megállapított, illetve végrehajtható kiegyenlítetlen tartozása nincs, illetőleg ezekkel összefüggésben végrehajtási eljárás nem folyik ellene. Az utazási vállalkozó nyilvántartásból való törlését a Magyar Turisztikai Hivatal, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, valamint az utazási iroda (utazási ügynökség) helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője kezdeményezheti .
Ha a Hivatal az utazási vállalkozót törölte a hatósági nyilvántartásból, az utazási vállalkozó újabb utazásokat nem szervezhet, és nem bonyolíthat le, köteles azonban az úton lévő utasait hazautaztatni, az elmaradt utazásokra befizetett előlegeket és részvételi díjakat a külön jogszabályban (214/1996. (XII. 23.) Korm. rend.) foglaltak szerint teljes összegben visszafizetni.
Utazásszervező, illetőleg utazásközvetítői tevékenységet Magyarországon csak az az utazási vállalkozó folytathat, aki a 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendeletben előírt feltételeknek megfelel, és kérelme alapján a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal az általa vezetett közhiteles hatósági nyilvántartásba bejegyezte . Aki utazásszervező, illetőleg utazásközvetítő tevékenységet jogosulatlanul végez szabálysértést követ el, és 100 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható .
Az oktatási intézmények által kizárólag a tanulói, hallgatói jogviszonyban állók számára (ideértve a tanulói, hallgatói csoport létszámához szükséges kísérőket is), továbbá az egyesületek és közhasznú, illetőleg nonprofit szervezetek által kizárólag tagjaik részére nem üzletszerűen, kizárólag önköltséges alapon szervezett utaztatásra nem kell a 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásait alkalmazni. Ezekben az esetekben is be kell tartani azonban a jogszabályi előírásokat, ha az utaztatás a szervező részére nyereséget eredményez .
A nyilvántartásba vétel feltételei
A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal akkor veszi nyilvántartásba a kérelmezőt, ha az alábbi kritériumoknak eleget tesz:
a cégjegyzékbe, illetve - ha a működés feltétele más bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel - az előírt bírósági vagy hatósági nyilvántartásba bejegyezték,
vezető állású munkavállalói, illetve vezető tisztségviselői, továbbá az egyéni vállalkozó büntetlen előéletű,
az utazási vállalkozásban legalább egy - utazásszervezői minősítő vizsgával vagy a külön jogszabályban előírt szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező (lásd az egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 5/1997. (III. 5.) IKIM rendeletet, valamint az utazásszervezői szakmai minősítő vizsgáról szóló 3/1992. (I. 13.) IKM rendeletet), a szakmai tevékenységért felelős személy működik (a szakmai tevékenységért felelős személy feladatait - az egyéni vállalkozó saját vállalkozásának kivételével - gazdálkodó szervezet nem láthatja el) ,
megfelelő vagyoni biztosítékkal és irodahelyiséggel rendelkezik ,
a kérelmező utazási vállalkozó vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, illetve az utazási vállalkozást fenntartó egyéni vállalkozó nem szerepeltek a felsorolt minőségekben hatósági engedély nélkül működő, utazásszervező tevékenységet folytató, vagy olyan utazási vállalkozásban, amelyet a hatóság - a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül - hivatalból törölt a nyilvántartásból,
nyilatkozik arról, hogy az utazásszervező tevékenységből az indulás évében milyen összegű árbevételt tervez,
nyilatkozik arról, hogy milyen jellegű utazásszervezői, illetve utazásközvetítői tevékenységet végez .
A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal hatósági eljárásában első fokú hatóságként a Hivatal illetékes szervezeti egysége jár el. A Hivatal szervezeti egységei által hozott első fokú közigazgatási határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket másodfokon a Hivatal főigazgatója bírálja el .
Az egyéni vállalkozókkal szemben megkívánt további követelmény, hogy kérniük kell a cégbírósági nyilvántartásba vételüket, azaz egyéni vállalkozó csak egyéni cégként folytathat ilyen tevékenységet . Az utazási vállalkozó köteles a nyilvántartásba vételi számát valamennyi üzleti kapcsolatában (levelezésében) folyamatosan használni, arról az ügyfeleit tájékoztatni, az utazással kapcsolatban közreadott valamennyi írott tájékoztatójában (programfüzetében) szerepeltetni és az irodahelyiségében jól láthatóan kifüggeszteni. A tevékenység kizárólag a nyilvántartásban szereplő megnevezéssel és címen folytatható.
A nyilvántartásba vétel joghatásai
Az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéért, adatváltozás bejegyzéséért, nyilvántartásból történő törlés kérelméért az eljárás kezdeményezője köteles a kérelem előterjesztése előtt 2000 forint+áfa igazgatási szolgáltatási díjat fizetni .
Az utazási vállalkozó a nyilvántartásba történő bejegyzésről szóló értesítés után kezdheti meg a működését . A vállalkozó köteles a működése során bekövetkezett, a hatósági nyilvántartásban szereplő adatok változását, és a tevékenység megszüntetését 15 napon belül írásban bejelenteni.
A nyilvántartásban szereplő vállalkozók adatainak nyilvánosságra hozatala
2005. májusától Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal a honlapján - havonkénti frissítéssel - folyamatosan közzéteszi a nyilvántartásban szereplő utazási irodák (vállalkozók) fontosabb adatait, így például
az utazási vállakozó nyilvántartásba vételi számát,
az utazási vállalkozó nevét, székhelyét, telefon- és faxszámát, e-mail címét,
az üzlethelyiségei (utazási iroda, utazási ügynökség) címét, telefon- és faxszámát, e-mail címét,
az utazási vállalkozó vagyoni biztosítékának mértékét százalék(ok) ban, valamint forintban,
annak a hitelintézetnek, illetve biztosítónak a nevét és a címét, amellyel az utazási vállalkozó a vagyoni biztosíték szolgáltatására szerződött,
az utazási vállalkozó által végzett tevékenységeket,
az utazási vállalkozás tevékenysége felfüggesztésének és a hatósági nyilvántartásból való törlésének tényét.
Ezen felül a Magyar Turisztikai Hivatal a Turisztikai Értesítőben rendszeresen közzéteszi a nyilvántartásba vett, a nyilvántartásból törölt, illetve azoknak az utazási vállalkozóknak a jegyzékét, amelyeknek a tevékenységét a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal felfüggesztette, valamint akik az utazásszervező tevékenységet utazásközvetítésre vagy az utazásközvetítő tevékenységet utazásszervezésre módosították .
Vagyoni biztosíték
A bejegyzés feltételei közül a legtöbb magyarázatot a vagyoni biztosíték igényel. A 213/1996. (XII: 23.) Korm. rendeletet módosító 78/2005. (IV. 28.) Korm. rendelet főként a vagyoni biztosítékra vonatkozó rendelkezéseket szigorította, az alábbiakban már az ennek megfelelő előírásokat ismertetjük (a 2005. május 13-án már működő, belföldről belföldre történő utazást szervező vállalkozóknak 2005. május 31-ig kell igazolniuk a Hivatal részére, hogy rendelkeznek az e rendeletben meghatározott feltételekkel) .
A módosított 213/0996. (XII. 23.) Korm rendelet 8. § (1) bekezdése értelmében vagyoni biztosíték lehet:
bankgarancia,
biztosítóval (biztosítókkal) kötött biztosítási szerződés, amely utaslétszámra (közvetlenül az utas javára) is megköthető,
az utazási vállalkozó által hitelintézetnél lekötött, meghatározott célokra elkülönített és zárolt pénzösszeg (a továbbiakban: pénzbeli letét) .
A vagyoni biztosíték:
az utazáskor szükséghelyzetbe került utasok érdekében teendő intézkedések (pl. hazaszállítás) és a kényszerű tartózkodás költségeinek fedezésére, valamint
az előleg, illetve részvételi díj visszafizetésére szolgál .
Ha az utazási vállalkozó nem tesz eleget az utasok hazautaztatására vagy az előleg, illetve részvételi díj visszafizetésére vonatkozó kötelezettségének, az említettek teljesítése érdekében szükséges intézkedések megtétele iránt - az utazási vállalkozó vagyoni biztosítékának terhére - a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal intézkedik a hitelintézettel, illetve a biztosítóval együttműködve. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal az intézkedéseiről a Külügyminisztériumot tájékoztatja .
A vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződés
A vagyoni biztosítékra kötött szerződésnek meg kell felelni a 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásainak, és legalább egyévi időtartamra kell megkötni. A szerződés hatályát az utazási vállalkozó köteles minden év október 31-éig (függetlenül a lejárat időpontjától) meghosszabbítani, és ennek megtörténtét a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnak igazolni. Ha a felek a szerződést nem hosszabbítják meg, az utazási vállalkozónak október 31-éig azt kell igazolnia a Hivatal felé, hogy más hitelintézettel vagy biztosítóval kötött szerződést. A vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződés megkötését, valamint annak folyamatos hatályban tartását a biztosítási kötvény, illetőleg a hitelintézettel kötött szerződés tanúsítja .
A charter járat igénybevételére vonatkozó szerződésben az utazási vállalkozónak vállalnia kell, hogy az utasok oda- és hazautaztatására vonatkozó költségeket a légitársaságnak az elutazást megelőzően befizeti .
A vagyoni biztosíték felhasználásra kényszerült utazási vállalkozó tevékenységét csak akkor folytathatja, ha a felhasznált vagyoni biztosítékot haladéktalanul, de legkésőbb harminc napon belül pótolja .
A vagyoni biztosíték összege
A vagyoni biztosíték mértéke a bankgarancia, a biztosítási szerződés megkötésének, illetőleg a pénzbeli letét elhelyezésének évében december 31-éig
a belföldről külföldre történő kiutaztatásból, a külföldi szálláshely belföldi értékesítéséből, valamint a külföldi utazásszervező által szervezett utazás Magyarországon történt értékesítéséből származó tervezett értékesítési nettó árbevétel 12%-a, de legalább négymillió forint,
az előző ponttal összhangban a tervezett értékesítési nettó árbevétel 20%-a, de legalább húszmillió forint, ha az utazási vállalkozó a belföldről külföldre történő kiutaztatás szervezése során nem menetrend szerinti járatú repülőgépet (charter járat) vesz igénybe, illetőleg a garantált szerződésből származó kötelezettségei az árbevétel 25%-át meghaladják,
a belföldről belföldre történő utazás szervezéséből származó tervezett értékesítési nettó árbevétel 3%-a, de legalább ötszázezer forint .
Ha a bankgarancia, a biztosítási szerződés megkötésének, illetőleg a pénzbeli letét elhelyezésének évében december 31-éig elszámolt értékesítési nettó árbevétel kevesebb, mint a megelőző évben, akkor a vagyoni biztosíték megállapításánál a megelőző évi árbevételt kell alapul venni .
Határidők vagyoni biztosítéknál
Az utazási vállalkozó köteles minden év május 31-éig a vagyoni biztosítékot hozzáigazítani a bankgarancia, illetve a biztosítási szerződés megkötésének, illetőleg a pénzbeli letét elhelyezésének évében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint elszámolt értékesítési nettó árbevétel alapján irányadó értékhez. Ennek megtörténtét és az árbevételt az utazási vállalkozó köteles a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnak megfelelően igazolni .
Az utazási vállalkozó köteles minden év október 31-éig a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnak igazolni, hogy rendelkezik az előírt mértékű - a bankgarancia, illetve a biztosítási szerződés megkötése, illetőleg a pénzbeli letét elhelyezése évét követő év december 31-éig terjedő időszakára szóló - vagyoni biztosítékkal. Ha az utazási vállalkozó a tevékenységét év közben kezdi, akkor azt kell igazolnia, hogy az indulás évére tervezett árbevételének megfelelő mértékű vagyoni biztosítékkal rendelkezik, ez azonban nem lehet kevesebb a meghatározott minimum összegeknél .
Az utazásszervező vagyoni biztosítékának megszüntetése
Az utazási vállalkozó a vagyoni biztosítékot csak az utazásszervező tevékenység megszűnését követően, az utazási szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítése után, legkorábban azonban a tevékenység megszűnésétől számított hat hónap elteltével szüntetheti meg .
Felfüggesztés
A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal határozatával legfeljebb három hónapi időtartamra felfüggesztheti annak az utazási vállalkozónak a működését, aki
a közhitelű nyilvántartás számára történő bejelentési kötelezettségét elmulasztotta,
nem a Hivatal nyilvántartásában feltüntetett megnevezéssel és címen folytatja tevékenységét,
a nyilvántartásba vételi számát nem használja az üzleti kapcsolatában,
nem tesz eleget az utasok tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének,
az utasokat megtéveszti,
veszélyezteti az utasok el-, illetve hazautaztatását,
nem gondoskodik arról, hogy a társasutazáson résztvevő csoportját külföldön - a külön jogszabályban foglaltak szerint - a célország nyelvét vagy a célországban általánosan használt világnyelvet beszélő, idegenvezetésre jogosult személy kísérje, vagy
nem gondoskodik arról, hogy az utazáshoz igénybe vett különjárati autóbusz vezetőjének rendelkezésre álljanak a külön jogszabályban előírt iratok (pl. utasjegyzék).
Ha a Hivatal az utazásszervező, illetőleg -közvetítő tevékenységét felfüggesztette, az utazási vállalkozó újabb utat nem szervezhet, a meghirdetett utakra előleget, illetve részvételi díjat nem vehet át, köteles azonban az úton lévő utasok hazautazása érdekében szükséges intézkedéseket megtenni, az elmaradó utakra befizetett előlegeket teljes összegben visszafizetni, és a továbbiakban csak olyan utazásokat bonyolíthat le, amelyekkel kapcsolatos fizetési kötelezettségeit a felfüggesztést megelőzően már teljesítette, és erről a Hivatalnak írásban nyilatkozott.
Az utazási vállalkozó törlése
A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal hivatalból, illetve az ellenőrzésre feljogosított szervezet kezdeményezésére határozatával törli a nyilvántartásból az utazási vállalkozót. Ehhez annak megállapítása szükséges, hogy :
a nyilvántartásba vétel valamely feltételével nem rendelkezik,
a tevékenységre vonatkozó jogszabályokat megsérti (213/1996. (XII. 23.) Korm. rend.; 41/1995. (VIII. 31.) IKM rend.; 4/1997. (I. 22.) Korm. rend.; 5/1997. (III. 5.) IKIM rend.; 3/1992. (I. 13.) IKM rend.),
a vagyoni biztosítékkal kapcsolatos kötelezettségét megszegi, vagy a vagyoni biztosíték összegét nem a megfelelő mértékben szolgáltatja,
az utast az utazási szerződésben meghatározott esedékességekor - a vis maior esetét kivéve - nem utaztatta el és a befizetett előleget, illetve részvételi díjat a külön jogszabályban foglaltak szerint nem fizette vissza,
nem gondoskodik az utas hazautaztatásáról,
a hatóság ellenőrzésekor azt nyilatkozza, hogy az utasok el-, illetve hazautaztatását nem tudja biztosítani, vagy nem tudja hitelt érdemlően igazolni, hogy képes az utasok el-, illetve hazautaztatására,
ellen a bíróság felszámolási eljárást rendelt el,
a közhitelű hatósági nyilvántartás számára valótlan tartalmú bejelentést tett,
a hatósági ellenőrzést akadályozza,
a tevékenységének felfüggesztésére okot adó körülményt a felfüggesztés ideje alatt nem szüntette meg, vagy vele szemben ismételten felmerült valamely felfüggesztésre okot adó körülmény,
bejelenti a tevékenysége megszüntetését, és nem állnak fenn a saját kérelemre történő törlés feltételei.
A Hivatal az utazási vállalkozót a saját kérésére csak akkor törölheti a hatósági nyilvántartásból, ha az utazási vállalkozó nyilatkozik arról, hogy az utazásszervező, illetve -közvetítő tevékenységével összefüggésben kötött valamennyi szerződésben vállalt kötelezettségét teljesítette és e szerződések nem, vagy nem megfelelő teljesítése miatt jogerős határozattal megállapított, illetve végrehajtható kiegyenlítetlen tartozása nincs, illetőleg ezekkel összefüggésben végrehajtási eljárás nem folyik ellene. Az utazási vállalkozó nyilvántartásból való törlését a Magyar Turisztikai Hivatal, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, valamint az utazási iroda (utazási ügynökség) helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője kezdeményezheti .
Ha a Hivatal az utazási vállalkozót törölte a hatósági nyilvántartásból, az utazási vállalkozó újabb utazásokat nem szervezhet, és nem bonyolíthat le, köteles azonban az úton lévő utasait hazautaztatni, az elmaradt utazásokra befizetett előlegeket és részvételi díjakat a külön jogszabályban (214/1996. (XII. 23.) Korm. rend.) foglaltak szerint teljes összegben visszafizetni.
– A referens lehetséges feladatkörei az utazási iroda főtevékenységű üzletágaiban
Referens= Utazás ügyintéző. A feladatköre függ,az iroda nagyságától.
-Ajánlja a szolgáltatásokat
-Tájékoztatja az ügyfeleket
-Iroda saját szervezésű utakat szervezi, koordinálja az ezzel kapcsolatos feladatokat!
-Elszámolásokat
-Elő-Utókalkulációt
-Csomagprogram,Utaslista a program szervezése maga a forgatókönyv mind mind a referens feladatköre!
-Reklamáció,probléma esetén is a referens áll helyt!
Referens= Utazás ügyintéző. A feladatköre függ,az iroda nagyságától.
-Ajánlja a szolgáltatásokat
-Tájékoztatja az ügyfeleket
-Iroda saját szervezésű utakat szervezi, koordinálja az ezzel kapcsolatos feladatokat!
-Elszámolásokat
-Elő-Utókalkulációt
-Csomagprogram,Utaslista a program szervezése maga a forgatókönyv mind mind a referens feladatköre!
-Reklamáció,probléma esetén is a referens áll helyt!
– 214/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet ’Utazási szerződés’-re vonatkozó előírásai, az utazási szerződés kötelező elemei
1. Irányadó jogszabályok
Az Utazásszervező által szervezett külföldi utazásokra a Polgári Törvénykönyv utazási szerződésekről szóló rendelkezései (Ptk. 415-416 §-ok), az utazási és az utazást közvetítő szerződésekről szóló 214/1996. (XII. 23.) sz. Kormányrendelet (a továbbiakban: R) és ennek módosított rendelkezései, a jelen szerződési feltételekben foglaltak, valamint az Utazásszervező és az Utas között létrejövő egyedi utazási szerződésben foglaltak az irányadók.
Az utazási szerződés az utas(ok) és az Utazásszervező között az utazási szerződés aláírásával, vagy a jelentkezés nyilvántartásba vételével és az előleg megfizetésével, vagy jogi személyek esetében az utazás írásos megrendelésének átadásával egyidejűleg jön létre. Az írásos megrendelésnek tartalmaznia kell minden a szerződés létrejöttéhez szükséges nyilatkozatot, melyeket a R. 6.§-a meghatároz;
a) az utas nevét és lakcímét,
b) az utazás kezdetének és befejezésének helyét és időpontját,
c) az utas által megrendelt szolgáltatásokat,
d) a részvételi díjban nem szereplő külön felszámításra kerülő díjakat (pl. üdülőhelyi díj, adó, horgonyzási díj),
Tartalmaznia kell továbbá a R.3.§-a következő elemeit:
a) az utazásszervező nevét, székhelyét, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által történt nyilvántartásba vétel számát, telefonszámát,
b) az úticélt, az útvonalat, az indulás pontos helyét és időpontját és a jelentősebb tartózkodási helyeket,
c) a szálláshely típusát a főbb jellemzőinek meghatározásával, helyét, a szálláshely szerinti ország szabályainak megfelelő komfortfokozatát, amennyiben a szálláshely szerinti ország komfortfokozatra vonatkozó szabályai eltérnek a hazaitól, úgy az erre vonatkozó figyelemfelhívást, valamint azt, hogy az eltérő komfortfokozatnak a hazai besorolás szerint mi a megfelelője,
d) a díj forintban meghatározott összegét, és hogy ez mely szolgáltatásokra nyújt fedezetet, a befizetendő előleget, a díj fennmaradó részét és megfizetésének rendjét,
e) a személyek szállításának eszközét és annak jellemzőit, az utasosztályokat, valamint az utasok által elfoglalható helyet (pl. kabin- vagy hálóhely hajón, hálófülke vonaton),
f) az étkezésekre vonatkozó tájékoztatást,
g) azokat a programokat, amelyeket az utazási vállalkozó a díj ellenében nyújt.
Abban az esetben, ha a megrendelő jogi személy, az Utazási Szerződés az utazás írásos megrendelésének visszaigazolásával egyidejűleg jön létre.
Ha az utas nem személyesen jár el az utazási szerződés létrehozásakor (jelentkezik, fizet be előleget, ír alá utazási szerződést), úgy teljes bizonyító erejű magánokirattal rendelkező megbízottja jogosult helyette és a nevében eljárni. Amennyiben az eljáró személy (megbízott) az Utazásszervező felé az utas (megbízó) és a közte létrejött megbízási jogviszony jogszerűségét - legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt - meghatalmazással igazolja, az utazási szerződésből fakadó jogok és kötelezettségek alanyává a megbízó (az utas) válik. Az eljáró személy (megbízott) köteles minden, az utazási szerződéssel kapcsolatos - birtokába jutott - okiratot, tájékoztatót a megbízónak (utasnak) haladéktalanul átadni. Amennyiben az eljáró személy meghatalmazást nem csatol, az esetleges jogosulatlan megbízás ügyviteléből, eljárásából fakadó - az Utazásszervezőt ért, illetve annak oldalán felmerülő - károkért és költségekért az eljáró személy teljes anyagi felelősséggel tartozik.
Az utazási szolgáltatások pontos meghatározását, leírását, minőségét, időtartamát, a részvételi díjat, a fakultatív programok leírását, a részvételi díjakon felül fizetendő egyéb díjakat és költségeket és azok tartalmát, továbbá a vonatkozó jogszabályok által előírt egyéb információkat, az Utazásszervező által kiadott utazási katalógus rögzíti, és a konkrét (utas által megrendelt) utazási szolgáltatások tárgyában benne foglaltak - amelyeket az utas megismert és a jelen szerződés aláírásával elfogad - a jelen utazási szerződés részét képezik.
Az Utazásszervező az általa kiadott katalógusban köteles egyértelműen és pontosan megadni a vízumkötelezettségre és egészségügyi ellátásokra vonatkozó tájékoztatást valamint a célországra jellemző éghajlat, életmód, étkezési szokások, továbbá az utazási szempontból jelentős, de a hazaitól eltérő szabályok és szokások ismertetését. Az Utazásszervező által hitelt érdemlően nyújtott információk figyelmen kívül hagyásából eredő költségek, károk az utast terhelik.
4. Úti okmányok beszerzése
A kiutazáshoz érvényes világútlevél beszerzéséről az utas gondoskodik. Az ennek hiányából eredő összes kárért és költségért az Utazásszervező felelősséget nem vállal. Amennyiben az Utazásszervező az utazási szerződés megkötésekor vállalja, hogy az utazáshoz szükséges okmányokat az iroda szerzi be, egyidejűleg tájékoztatja az utast, az őt terhelő adatszolgáltatási határidőkről. A határidők elmulasztása miatt meg nem valósuló utazásért, valamint ennek felmerülő költségeiért az utas tartozik felelősséggel.
5. Biztosítás
Az Utazásszervező az általa szervezett utazásoknál az utast útlemondás esetére a biztosító társaságnál a következőképpen biztosítja:
Magyarországszágról induló TUI, GULET utak esetén az árban 30%-os önrésszel benne foglaltatik.
Az autós TERRA utak esetén 20%-os önrésszel benne foglaltatik
A külföldről induló utak esetében erről az utast az Utazásszervező foglaláskor tájékoztatja, és amennyiben nem tartalmazza az ár a biztosítást, annak külön megkötésére lehetőséget biztosít.
A betegség, baleset és poggyászkár (BBP) esetére köthető biztosítások árát a részvételi díj nem tartalmazza, de ennek az utas általi külön megkötésére a lehetőség van. Az erre vonatkozó feltételek az Utazásszervező irodájában megtekinthetők. Az Utazásszervező biztosítási kötvényt, ill. a biztosítás igénybevételére jogosító bizonylatot ad át az utasnak.
6. A részvételi díj
A részvételi díj - a katalógusban foglalt eltérő kikötés hiányában - az utazás meghirdetett programjában szereplő szolgáltatások árát, az Utazásszervező eljárási díját, illetve szervezési költségét, továbbá az ÁFA összegét foglalja magában.
Az Utazásszervező fenntartja magának azt a jogot, hogy esetenként kedvezményes (csökkentett részvételi díjú) akciókat hirdessen meg, bonyolítson le, olyan árakon, amelyek Tájékoztatójában vagy mellékleteiben nem szerepeltek. Ez nem módosítja a már előleggel, vagy teljesen befizetett díjú utazások mindkét fél (Utas és Utazásszervező) által elfogadott feltételeit. Ez esetben a részvételi díj a mindenkori szerződéskötéskor meghatározott részvételi díj.
7. Az Előleg és a Részvételi díj befizetésének határideje
Az Utazásszervező által közölt előleget az utazási szerződés megkötésekor kell megfizetni. Ennek mértéke a részvételi díj 40%-a, aktuális árfolyamon kalkulálva, amely a hátralék fizetésekor változhat. A részvételi díj fennmaradó összegét az utazás megkezdése előtt minimum. 15 nappal kell befizetni, kivéve azt az esetet, amikor az adott útra vonatkozó szerződés-kiegészítés ennél korábbi határidőt ír elő.
Amennyiben ezen időpontig az utas nem egyenlíti ki a teljes részvételi díjat, az Utazásszervező külön értesítés nélkül eláll a szerződéstől. Az utas ez esetben köteles az Utazásszervezőnek a szerződés 9./b pontjában közölt kötbért - az ott szabályozott módon és mértékben, az utazás megkezdése előtti minimum 15., illetve a szerződés-kiegészítés szerinti napon történő lemondásra vonatkozó előírások figyelembevételével - megtéríteni. Az Utazásszervező a teljes részvételi díj befizetése ellenében 1 héten belül utazás előtt utazási okmányokat (repülőjegy, hotel voucher, stb.), vagy a szolgáltatások igénybevételére jogosító utalványt, "Részvételi jegy"-et ad át az utasnak, mely utóbbit a társasutazás megkezdése előtt az Utazásszervező megbízottjának be kell mutatni, ellenkező esetben az utas az utazáson nem vehet részt. Társasutazás során az utas az Utazásszervező útján a programban nem szereplő, előre be nem fizetett szolgáltatást csak a helyszínen történt fizetéssel veheti igénybe.
A repülőutakkal kapcsolatosan az utas a jelen szerződés aláírásával tudomásul veszi a repülőtársaságok szolgáltatásaival kapcsolatban az alábbiakat. Előre nem közölt közbeeső leszállásra, repülőgép, vagy repülőtársaság cseréjére sor kerülhet. Az útipoggyász súlya charter gépen és a menetrendszerinti gépen
8. Elállás a szerződéstől a szerződéses feltételek módosulása esetén
Az utas elállása
a) Az Utazásszervező kifejezetten fenntartja magának azt a jogot, hogy a katalógusban foglaltaktól kivételesen, indokolt esetben eltérjen. Ilyen esetben az Utazásszervező a katalógusban foglaltaktól való eltérésről, változásokról a szerződés megkötése előtt az utast írásban tájékoztatja.
b) Ha az Utazásszervező az utazás időpontját, időtartamát, a meghirdetett közlekedési eszközt vagy programot az utazási szerződés létrejötte után lényegesen megváltoztatja, az utas a változás közlésétől számított 15 naptári napon belül -, ha a felek ettől eltérően közös megegyezéssel nem állapodnak meg - elállhat a szerződéstől és az Utazásszervező a befizetett összeget és a díj után évi 20%-os mértékű kamatot az utasnak teljes egészében visszafizeti. Az utast ilyen esetben megilletik a jelen szerződés 8./d) pontjában foglalt jogok is.
c) Bel- vagy külföldi hatósági árváltozás, fuvardíj, adó, illeték, valamint devizaárfolyam megváltozása miatt az Utazásszervező az utazás megkezdése előtt legkésőbb 20 nappal a részvételi díjat felemelheti. Ha a részvételi díj emelése a 10%-ot meghaladja, az utas elállhat a szerződéstől és az Utazásszervező a befizetett összeget és a díj után évi 20%-os mértékű kamatot az utasnak teljes egészében visszafizeti. Az utast ilyen esetben megilletik a jelen szerződés 8./d) pontjában foglalt jogok is.
d) Ha az utas nem a saját érdekkörében felmerült okból áll el, különösen, ha a díj emelkedésének mértéke a 10%-ot meghaladja, vagy az utazási vállalkozó az utazási szerződésben foglaltakat lényegesen módosítani kívánja, illetőleg a program lényegesen megváltozott az utast a R. 10. § (2) bek.-ben és 10. § (4) bek.-ben meghatározott alábbi jogok (továbbiakban R. 10. § (2) bek.-ben és 10. § (4) bek.-ben meghatározott jogok) illetik meg.
(1) az utas az eredetivel azonos vagy magasabb értékű helyettesítő szolgáltatásra tarthat igényt, ha ennek nyújtására az Utazásszervezőnek lehetősége van,
(2) ha az Utazásszervező az (1) pont szerinti helyettesítő szolgáltatás nyújtására nem képes, vagy az utas a neki felkínált helyettesítő szolgáltatást nem fogadja el, az utas követelheti a teljes befizetett díj azonnali visszafizetését és a díj után évi 20%-os mértékű kamat megfizetését.
(3) A fentieken túlmenően az Utazásszervező köteles az utasnak az elállás folytán felmerült kárát (ideértve a nem vagyoni kárt is) megtéríteni, kivéve, ha
az emberi élete és egészséget, illetve
a vagyonbiztonságot veszélyeztető külső körülmény merül fel, amely a szerződés megkötésekor nem volt előre látható és az adott helyzetben elvárható gondossággal nem volt elhárítható vagy a jelentkezők létszáma a meghirdetett legalacsonyabb résztvevőszámot nem éri el.
Nem minősül az utas saját érdekkörében felmerült okból történő elállásnak, ha azért áll el, mert az út, vagy az ahhoz vezető útvonal olyan területet érint, ahová az utazást a Külügyminisztérium nem ajánlja.
Az Utazásszervező elállása
Az Utazásszervező legkésőbb az utazás megkezdése előtt 15 nappal írásban tett nyilatkozattal elállhat a szerződéstől a következő indokok miatt:
- ha az utazást a szerződéskötéskor előre nem látható - az emberi életet és egészséget, illetve a
- vagyonbiztonságot veszélyeztető - külső körülmény (politikai helyzet, természeti csapás) veszélyezteti,
- ha a jelentkezők létszáma a meghirdetett legalacsonyabb résztvevőszámot nem éri el.
Amennyiben az Utazásszervező a fenti okok miatt az utazási szerződéstől eláll: - az utas az eredetivel azonos vagy hasonló értékű szolgáltatásra tarthat igényt helyettesítő szolgáltatásként, ha az Utazásszervezőnek ezt lehetőségében áll nyújtani. Amennyiben a helyettesítő szolgáltatás alacsonyabb értékű az eredetinél, úgy az Utazásszervező köteles a díjkülönbözetet az utas részére az előírások szerint visszafizetni, amennyiben magasabb értékű az eredetinél, úgy a díjkülönbözet az utast terheli. Ha utas a neki felkínált helyettesítő szolgáltatást nem fogadja el, követelheti a teljes befizetett díj azonnali visszafizetését és a díj után évi 20% mértékű kamat megfizetését.
9. Útlemondás az utas részéről
Ha az utas az utazás megkezdése előtti 30. napon belül lemond, illetve egyéb okból nem vesz részt az utazáson, az alábbi kötbért kell megfizetnie:
a., Repülős csomagajánlatok esetén:
30 napig a részvételi díj 20%-a
29-22 napig a részvételi díj 25%-a
21-15 napig a részvételi díj 35 %-a
14-7 napig a részvételi díj 60 %-a
6-3 napig a részvételi díj 75%-a
3 napon belüli lemondás esetén, illetve ha az utas a lemondását nem közli, a részvételi díj 100%-át köteles az Utazásszervezőnek megtéríteni.
b., egyéni és buszos utazás, valamint csak szállásfoglalás esetén:
46 napig a részvételi díj 20%-a
45-36 napig a részvételi díj 50%-a
35-4 napig a részvételi díj 80 %-a
3 napon belüli lemondás esetén, illetve ha az utas a lemondását nem közli, a részvételi díj 100%-át köteles az Utazásszervezőnek megtéríteni.
c, HAJÓUTAK esetén:
49-30 napig:20%, 29-22 napig: 30%, 21-15 napig: 50%, 14-1: 75%, 1-no show : 100 %
Az Utazásszervező ebben az esetben jogosult a fentiek alapján őt megillető összegnek a részvételi díjból, illetve az utas által fizetett egyéb rendeltetésű összegből történő levonására (megtartására). A fennmaradó összeg az utast illeti meg. Amennyiben az utas által befizetett összeg nem fedezi az Utazásszervező 9./b pontban megállapított költségeit, az utas köteles azt (vagy a különbözetet) a lemondás időpontjától (a lemondás, illetve közlésének elmaradása esetén az utazás megkezdésének időpontjától) számított 8 napon belül az Utazásszervezőnek megfizetni.
Ha az utas az Utazásszervező által szervezett külföldi társasutazáson hatósági orvos (vagy kórház) által igazolt betegségből eredő utazásképtelensége, továbbá igazolt katonai szolgálata, vagy elhalálozása miatt nem vehet részt, az Utazásszervezőt illető, a 9. pontban részletezetteknek megfelelően az utas által befizetett díjból (díjelőlegből) visszatartott kötbért a biztosítótársaság - a kötbér 70 százalékáig - a biztosítás feltételei szerint megtéríti. Ez a lehetőség abban az esetben is megilleti a biztosítottat, ha azért nem vett részt a külföldi társasutazáson, mert törvényes házastársa, gyermeke, szülője, testvére, vagy élettársa igazolt betegségéből vagy halálából vált utazásképtelenné. A biztosítótársaság a kötbért abban az esetben téríti meg, ha a lemondás az utazás megkezdésének időpontjáig megtörténik.
Ha azonban az utast saját hibájából az utazás megkezdését követően, a jogszabályok megsértése miatt az utazásból kizárják, a befizetett részvételi díjból csak az igénybe nem vett, és a külföldi partner által le nem számlázott szolgáltatások forintellenértékére tarthat igényt. Az utas a részvételi díjban szereplő közös költséget (közlekedés, idegenvezető stb.) és az iroda szervezési díjának visszatérítését nem követelheti.
Ha az utas a saját hibájából az utazáshoz szükséges hatósági engedélyek hiánya, illetve a hatóság kizáró határozata miatt nem tud elutazni, vagy ha ugyanezen ok miatt az utasnak ugyanezen utazásra jelentkezett házastársa, gyermeke, szülője, vagy testvére is lemond, a lemondás miatt a 9/b pont szerinti kötbért tartozik megfizetni.
10. Engedményezés
Az utas jogosult az utazási szerződésben lekötött utazáson való részvétel jogát harmadik személy részére engedményezni. Az utas az engedményezésről köteles írásban az Utazásszervezőt haladéktalanul tájékoztatni, az engedményezési okiratot átadni, és az igazolt többletköltséget viselni. Az utas csak olyan személyre engedményezheti az utazásban való részvétel jogát, aki megfelel az utazási szerződésben leírt feltételeknek, és az abban foglaltak tudomásul vételéről írásban nyilatkozik.
11. Szerződésmódosítás
Ha az utas az utazási szerződés egyes elemeinek (név, szállásfoglalás, kiegészítő szolgáltatások módosítása vagy törlése) módosítását kezdeményezi, az utas köteles az Utazásszervező módosítással kapcsolatban felmerülő költségeit a szerződés-módosítással egyidejűleg megtéríteni. Az utazási szerződés lényeges elemeinek (úti cél, időpont, utazók létszámának csökkenése) módosítására az utas részéről csak a 9./b. pontban megadott kötbér megfizetése mellett, az elállási jog gyakorlásaként, és új foglalás keretei között van lehetőség.
12. Hibás teljesítés
A szerződésben vállalt szolgáltatások teljesítéséért az Utazásszervező felel. Külföldi Utazásszervező utazásainak belföldi értékesítése esetén a teljesítésért az utassal szemben az utazásközvetítő úgy felel, mintha maga szervezte volna az utazást. Ha az Utazásszervező az utazást nem a szerződésnek megfelelően teljesíti, köteles a díjat arányosan leszállítani.
Az Utazásszervező nem köteles a díjat leszállítani, ha az utas valamely szolgáltatást saját elhatározásából vagy az érdekkörében felmerült okból nem vett igénybe.
Ha az utazás megkezdését követően az Utazásszervező a szerződésben meghatározott szolgáltatások jelentős részét teljesíteni nem tudja, köteles azokat más megfelelő, hasonló értékű szolgáltatásokkal pótolni. Ha az ilyen szolgáltatások értéke a nem teljesített szolgáltatások értékét meghaladja, a költségkülönbözet az utasra nem hárítható át. Ha Utazásszervező ilyen helyettesítő szolgáltatást nyújtani nem tud, vagy az utas azt indokoltan nem fogadja el, az utazási vállalkozó köteles az utast az utazás kiinduló helyére szállítani, ennek költségeit viselni, és az igénybe vett szolgáltatások értékével csökkentett díjat visszafizetni. Az utazási szerződés lehetetlenülésére és teljesítésének megtagadására a Ptk. megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az utas a hiba felfedezése után haladéktalanul köteles kifogását az utaskísérővel és a helyszíni szolgáltatóval közölni. A közlés késedelméből eredő kárért az utas felelős. Az utaskísérő köteles közreműködni a kifogásnak a helyszíni szolgáltatónak történő bejelentése során. Az utaskísérő az utas bejelentését köteles jegyzőkönyvbe foglalni és ennek egyik példányát az utasnak átadni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell, hogy az utas a panaszát a helyszíni szolgáltatónak is bejelentette. Az utaskísérő köteles az utazási vállalkozót haladéktalanul tájékoztatni, továbbá a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtenni. Utaskísérő hiányában amennyiben a helyszíni szolgáltató a panaszt nem orvosolta, az utas azt az utazási irodát köteles tájékoztatni, amelyet az Utazásszervező az általa kiadott részvételi jegyen megjelölt.
13. Kapcsolattartás a célállomáson
Az utazási vállalkozó az utazás megkezdése előtt legalább hét nappal - ha az utazási szerződés megkötése és az indulás közötti időtartam ennél rövidebb, az utazási szerződés megkötésekor - köteles az utast [a b) pont esetében a kiskorú törvényes képviselőjét] írásban tájékoztatni a következőkről:
a) az utazási vállalkozónak az utazás célállomásán található magyarul vagy általánosan használt idegen nyelvet beszélő helyi képviselőjének nevéről, címéről és telefonszámáról, ennek hiányában arról a telefonszámról vagy egyéb információról, amely lehetővé teszi az utas számára az utazási vállalkozóval történő kapcsolatfelvételt, illetve arról a helyi utazási irodáról, amelyhez az utas szükség esetén segítségért fordulhat,
b) kiskorú külföldi utazásainak vagy tartózkodásának esetében a gyermekkel vagy a gyermek tartózkodási helyén kijelölt, a gyermekért felelős személlyel történő közvetlen kapcsolatteremtés lehetőségéről.
Az Utazásszervező felel az utazási szerződés nem vagy hibás teljesítéséből eredő károkért, kivéve, ha a nem vagy hibás teljesítés sem az ő, sem az általa igénybe vett közreműködő magtartására nem vezethető vissza, különösen, ha
a)a szerződés teljesítésben mutatkozó hiányosságok az utas magatartására vezethetők vissza, vagy
b)a hibák olyan harmadik személy magatartására vezethetők vissza, aki az utazási szerződésben vállalt szolgáltatások teljesítésével nincsen kapcsolatban, s a hibát az Utazásszervező kellő gondossággal sem láthatta előre, illetve azt nem volt képes elhárítani, vagy
c)vis maior esete következett be. Ilyennek minősül az olyan szokatlan, előre nem látható körülmény, amely az utazási vállalkozó akaratán kívül áll, s amelynek következményeit az Utazásszervező a legkörültekintőbb gondosság esetén sem lett volna képes elhárítani.
Az Utazásszervező az b) és c) pont esetében köteles az utasnak segítséget nyújtani.
A jelen általános szerződéses feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv utazási szerződésekről szóló rendelkezései, valamint a 214/1996. (XII. 23.) sz. Korm.rend. és az ennek módosított rendelkezései az irányadók.
A jelen utazási szerződést átolvastam, annak pontjaira felhívták a figyelmemet, megértettem, és mint akaratommal mindenben megegyezőt elfogadom, és ezt aláírásommal tanúsítom:
| | | Dátum: .......................................... |
| | | |
| ...................................................... | | ...................................................... |
| ügyfél aláírása | | ügyintéző aláírása |
- Kötelező és ajánlott szerződések referensi munkavégzéshez:
Keretszerződés: Utazásközvetítők és szállodák, vagy corporate cégek és szállodák között
jellemző. Két része van: alapszerződés (ami több évig is érvényes lehet); és mellékletek (ez
általában évente változik). Egy szolgáltatás halmazt foglal magába, azok leírása, minősége.
Egyes rendelések lebonyolításának részletei, helybiztosítási szerződés. A keretszerződés
általában helybiztosítási szerződéssel együtt születik meg. A partner árualaphoz akar jutni,
amit biztosan tud értékesíteni.
Ennek módjai:
- Kontingensszerződés:
- Csoportos kontingens: nagyobb szobaszám, minimum 20 szoba.
- Egyéni kontingens: jóval kisebb mennyiségű szoba, egyéni vendégeknek értékesítik.
- A kontingens köthető egész évre, vagy az év egyes szakaszaira (amik között is lehet
mennyiségi eltérés.)
- A kontingens értékesítése – release határidő = visszaszállási határidőig érvényes. A
partnernek eddig kell legkésőbb értékesíteni, vagy visszaadni a szállodának a szobákat.
- Csúszó határidő: Amire nem érkezett végleges megrendelés, az visszaszáll a szállodára,
aki azzal szabadon rendelkezik. Ez a határidő is erőteljesen függ a volumentől és az
időszakoktól (szezonok).
- Csoportos release: Általában 2-6 hét.
- A kontingens nem egy rugalmas értékesítési módszer. Veszélyes a szálloda
szempontjából, mert sok kapacitást adott kiértékesítésre, de nem lehet biztos azok
eladásában. Utazási irodák esetén pedig, ha elfogyott a kontingens nem tud többet eladni,
hiába lenne rá kereslet.
- Free-sales: Csak az egyéni értékesítésre alkalmas módon kiküszöböli a kontingens
hibáit. A szálloda odaad a partnernek két standard szobát, és ezt akcióban bármennyiszer
értékesítheti, amíg a szálloda engedi. 3 státusz tartozik hozzá: (szálloda állítja be):
- Free, vagy open státusz: a szobákat folyamatosan értékesítheti.
- Request státusz: a telítődés közelébe jut, még lehet, hogy van szoba, de fel kell
hívni a szállodát.
Closed státusz: elfogytak a kapacitások.
Closed státusz: elfogytak a kapacitások.
- A szálloda foglaltsági szintje változhat, pl.: lemondanak szobákat. Ezeket újra lehet
szabadon értékesíteni. Lehet variálni az árral is, a kereslettől függően alakulhatnak,
pl.: engedmények. A szobákhoz nemcsak státuszokat, hanem árkategóriákat is lehet
hozzárendelni. Kereslet vezérelte árak vannak.
- Az egyéni kontingens és a free-sales párhuzamosan is megjelenhet, pl.: a partner fixre kér
szobákat, de ha azok elfogynak, akar még értékesíteni (kontingens-alowment).
Keretszerződés tartalmi elemei:
Keretszerződés tartalmi elemei:
- Felek megnevezése, pontos címe, bankszámlaszáma
- Szerződés tárgya
- A két fél között alkalmazott bizonylatok kérdése pl. voucher
- Lemondási feltételek, kötbérek
- Fizetési feltételek, módok
- Érvényesség meghatározása
- Vitás kérdések esetére bírói illetékesség kijelölése
- Dátum és felek aláírása
1/B Győzze meg kétkedő értékesítő kollégáit az Ön előtt levő utazási katalógus egyik külföldre irányuló autóbuszos kulturális körútjának értékesíthetőségéről!
I would like persuade you about the marketability of this culture tour. In this tour get these discounts so many people will be interested is it. Many people are afraid at traveling by airplane so it’s a god idea to organize tour by bus. Its cheaper then the airplane the bus is comfortable and we can have a break during the jurally and also large families can travel because at low prices.
